You're beautiful kritika

Spoiler-mentesen csak annyit mondhatok, hogy ha szereted a doramákat, ezt feltétlenül meg kell nézned. Ne riasszon el senkinek/semminek a fura külseje, egyszerűen csak élvezd, mert nagyon-nagyon-nagyon jó! Viszont ha még egy doramát semláttál, inkább ne ezzel kezdd, hanem mondjuk a Heirs-sel vagy a City HUnter-rel.

Mivel túl sok a gondolatom ezzel a sorozattal kapcsolatban, inkább részekre szedve tálalom:

ZENE: A k-pop alapvetően nem annyira az én stílusom, de az ANjell számai kifejezetten tetszettek, habár talán lehettek volna egy kicsit... nem is tudom, erőteljesebbek. Viszont valószínűleg ezt csak a telefonom igen csekély teljesítményű hangszórója miatt gondolom így. A betétdalok is jók voltak, külön kiemelném azt a néhány amerikai számot, amit benyomtak alá. Szerintem feldobta egy kicsit.:)

SZEREPLŐK: Jeremy cuki volt, Shin Woo-nak is kellett volna valaki, Tae Kyung-gal (ezer százalék, hogy nem így írják) néha szimpatizáltam, néha pedig túl akaratosnak és önzőnek gondoltam. De a végére megváltozott, és ez pozitívum. A főnök (ki-emlékszik-már-a-nevére) spontán angol megszólalásai furcsán hatottak, de valahogyan mégis odaillettek, a "hamis tündér" kellően idegesítő volt, de annyire azért nem, hogy ne sajnáljam meg a végén annál a jelenetnél, ahol tipikusan végül is sajnálni kell az ilyen karaktereket...

Tae Kyung anyjának a jellemfejlődése nagyon tetszett, és az is, hogy képesek voltak elölről kezdeni.

TÖRTÉNET: Minden doramában eljön az a rész, ahol mindenkinek minden... rossz. A szerelmi háromszögbe beletört az egyik fél (na ezt lenne úgy igazán fura elképzelni vizuálisan), mindenki szenved... itt viszont ezt egyáltalán nem húzták sokáis, sőt, ha valakinek rossz volt, egy-két részen belül mindig volt minimum néhány aranyos jelenet, ami kárpótolt. A végére bejött egy szál, ami nem igazán érdekelt, de ezt leszámítva a történetvezetése gördülékeny, élvezhető.

KEDVENC JELENETEK: Az autogrammosztás, a busz, amikor hárman háromféleképpen próbálják "leszedni" arról a mászókáról vagy miről, az első csók, lpusz, habár azt csak elképzelte két szereplő, nagyon aranyos volt az a (meg sem történt) jelenet, amikor Shin Woo kávét hoz neki, és a többit úgyis tudjátok. És még az, amikor a végén énekel neki.

AMI IDEGESÍTETT: Az a riporter. A nevére már nem emlékszem, de... miért, MIÉRT kell ilyen szinten turtkálni ások magánéletében. Plusz az sem jött be, amikor valaki hát, nem túl szépen elkáromkodta magát. TUdom, csak egy szó, és viszonylag hamar túltettem magam rajta, de szerintem egyáltalán nem is illett oda.

ÖSSZEGZÉS: Nagyon, de nagyon-nagyon-nagyon, ismétlem, nagyon, nagyon, nagyon nagyon nagyon nagyon IMÁDTAM!!!!

E M (Ja, és így suttyóban elárulnám, hogy jészül egy Heirs-fanfiction, én meg a nővérem írjuk.:))